„A szerelemnek múlnia kell”

Mivel az agy megnövekedett dopaminszintje hosszú távon nem tartható
fenn, a szervezet igyekszik helyreállítani a hormonháztartás egyensúlyát. A dopaminszint csökkenésével a „rózsaszín köd” is szép lassan felszáll, és az ember képes reálisabban látni szerelmének tárgyát, és magát a kapcsolatukat.

Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeit összehangolnia.