Szerző: Spielbergerné Natonek Gabriella

A „sémák” emberi sérülési pontokból fakadó „életcsapdák”. Mély érzések, melyek gyerekkorunktól a jelenig erősen hatnak.

Legtöbben – egyfajta védelmi mechanizmusból – öntudatlanul elnyomjuk az érzelmeiket, mert esetleg úgy érezzük, hogy nem tudnánk kezelni a vele járó fájdalmat és intenzitását. Az is lehet, hogy nem tudjuk, hogyan kell szabadon engedni az olyan romboló érzelmeket, mint a düh vagy a harag. Sokan már kisgyermekkorunktól fogva arra vagyunk kondicionálva, hogy ne mutassuk ki – különösen a negatív – érzéseinket, ne higgyünk nekik, ne vegyük őket komolyan, söpörjük inkább a szőnyeg alá.

Pedig soha nem a negatív érzelmek betegítenek meg, hanem az elfojtottak.

Harag, szomorúság, bűntudat, szégyen, stb. – a leggyakrabban ezekről az érzésekről próbálunk nem tudomást venni.

1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.
5. Romantikus szerelem: az intimitás, a közelség érzése megvalósul, és a felek a szenvedélyt is megélik, azonban az elköteleződés alacsony szintű, nem terveznek hosszú távra.
6. Vak szerelem: a szenvedély szintje nagyon magas, a felek általában túl gyorsan döntenek az elköteleződés mellett, még azelőtt, hogy a valódi intimitás kialakulhatna és megerősödhetne kettejük közt. Ez utóbbinak a szintje ebben a szerelemtípusban alacsony.
7. Társszerelem: baráti kapcsolatnak tekinthető, amely szilárd elköteleződésen alapul, és amelyben az intimitás szintje is magas, azonban a szenvedély szintje alacsony.
8. Tökéletes vagy beteljesült szerelem: ha mind az intimitás, mind az elköteleződés, mind a szenvedély szintje magas.
   A legtöbb kapcsolat az életben a három összetevő változatos keveréke, és valahol a tiszta típusok között helyezkedik el. A szerelem összetevői különböző szakaszokon mennek keresztül. Egy hosszú távú kapcsolat esetében a szenvedély foka egy idő után elindul lefelé, ugyanakkor az intimitás foka felfelé indul. A szintek tehát folyamatos mozgásban vannak. További nehézség, hogy a másik fél által megélt szintek is változnak, és nem feltétlenül a miénkkel összhangban. Ráadásul személyiségtípustól, kötődési mintázattól, kapcsolati mintáktól, külső hatásoktól és egyéb faktoroktól is függ, hogy a két fél melyik elemet helyezi előtérbe egy kapcsolatban: elképzelhető, hogy míg az egyik inkább szenvedélyt keres, a másiknak az intimitás megélése a fontosabb. Egy sikeres kapcsolat akkor működik jól, ha a párnak sikerül az eltérő igényeit összehangolnia.

Segíthetek?
www.kibekitem.hu
Megosztanád?

A kapcsolat a három összetevő – szenvedély, intimitás, elköteleződés – valamely keveréke. Sőt, az egyes komponensek aránya folyamatos változásban van, miközben a kapcsolat különböző szakaszokon megy keresztül. Klasszikus “menetrend” egy hosszú távú kapcsolat esetében az, hogy először a szenvedély hőfoka magas, majd idővel csökken, miközben az intimitás és az elköteleződés foka emelkedik.
Eltérő igények
Tovább bonyolítja a dolgot, hogy nemcsak a kapcsolat dinamikája változik, hanem a párok tagjai által megélt szintek is, és nem feltétlenül egymással összhangban és egyidejűleg. Lehet, hogy az egyik fél még a szenvedélyt keresi, a másik pedig már nagyobb intimitásra és elköteleződésre vágyik. A kapcsolat sikeressége nagyban függ attól, hogy a partnerek össze tudják-e hangolni a különböző igényeket.
A szerelmes ember ennek a biokémiai koktélnak a hatására sokszor művel „bolondságot”, hiszen kevésbé képes a viselkedését „hideg fejjel” kontrollálni.
folyt.köv.

Mivel az agy megnövekedett dopaminszintje hosszú távon nem tartható
fenn, a szervezet igyekszik helyreállítani a hormonháztartás egyensúlyát. A dopaminszint csökkenésével a „rózsaszín köd” is szép lassan felszáll, és az ember képes reálisabban látni szerelmének tárgyát, és magát a kapcsolatukat.

„A szerelemnek múlnia kell”»

1. Nem szerelem: ha a két fél között sem az intimitás, sem az elköteleződés, sem a szenvedély nem jelenik meg, akkor természetesen nem beszélhetünk szerelemről.
2. Szeretet: az intimitás, az elfogadás, a barátság jelen van a kapcsolatban, de a felek nem köteleződnek el, és a szenvedély alacsony szintű köztük.
3. Fellobbanó szerelem: csak a szenvedély tartja össze a feleket, az intimitásigény és az elköteleződés szintje alacsony.
4. Üres szerelem: a felek ugyan elkötelezettek a kapcsolat fenntartása irányában, de nem élnek meg sem intimitást, sem vonzalmat vagy szenvedélyt egymást iránt.

folyt. köv.

Személyiségen belüli tényezők
Az emberek különbözőképpen élik meg a szerelmet. Mégpedig attól függően, hogy milyen személyiségtípussal, illetve milyen gyermekkorból hozott kötődési mintákkal rendelkeznek, milyen kapcsolati mintákat tapasztaltak meg, és milyen aktuális külső hatások befolyásolták. Ezért is olyan fontos, hogy ismerje önmagát, tudja, milyen „érzelmi batyuval” és elvárásokkal indul neki a kapcsolatnak, és hogy mit ad a közösbe.
folyt. köv.

A bizalmatlanság-abúzus séma “tulajdonosa” olyan világban él, amelyben az emberek bántják, kihasználják, meglopják, becsapják egymást. Alapfeltevése, hogy mások mindenképp rosszat akarnak neki.
A háttérben több ok állhat. A legsúlyosabb a gyermekkori aktív bántalmazás. Ilyen lelki síkon a folyamatos becsmérlés, fizikai oldalon a verés, netán a megrontás. (A testi és érzelmi elhanyagolás – nem ügyelnek a gyermek étkezésére, csak legyintenek a problémáira – passzív forma, a következmény pedig inkább az érzelmi depriváció.) De elég lehet az is, ha a környezetedben lévő fontos felnőttek közül egy vagy több rendszeresen kiszámíthatatlanul viselkedett. Pl. amiért egyszer jutalmazott, máskor büntetett. Vagy követhetetlenül gyorsan, világos ok nélkül változott a viselkedése. Mondjuk, egyik pillanatban még nevet és játszik veled, aztán hirtelen, magyarázat nélkül, sértődötten elvonul. A harmadik lehetőség a mintakövetés. Talán eltanultad az apukád világképét.
Ahogy ebben az ismertetőben olvashatod, a sémára háromféle reakció adható. Ha elfogadod a bizalmatlanság-abúzus sémát, ebben az esetben belenyugszol, hogy mindenki ártani akar neked. A furcsa az egészben, hogy szó szerint elébe mész a pofonoknak; tehát bántalmazó partnert választasz. Hogy miért? Egy pszichológiai teória szerint hajlamosak vagyunk beleszeretni olyanokba, akik aktiválják a sémáinkat. (Egy agresszív férj/feleség naponta emlékeztet a korábbi borzalmakra. Egy kedves, az igényeidet tiszteletben tartó partner viszont olyan idegen…)
Választhatod elkerülésként az egyedüllétet, esetleg valamilyen szer használatát.
Ha túlkompenzálsz, megelőző intézkedéseket teszel, akár olyan szinten, hogy te csapsz be másokat. Egy másik lehetőség az erőltetett optimizmus. Valaki becsaphat huszonhétszer is, mégis, bizalommal kell lenni iránta…
Folyt. köv.

“Más vagyok, mint a többiek. Nem tartozom közéjük.” – így látja a társas izoláció-elidegenedettség séma birtokosa. “Nem tartozom egyetlen csoporthoz sem.” “Kívülálló vagyok.”
A séma bárkinél kialakulhat, aki úgy nőtt fel, hogy különbözik a többiektől. Pl. mozgássérült, az átlagnál butább vagy intelligensebb, gazdag vagy szegény, magas vagy alacsony, kisebbséghez tartozik, különlegesen szép, cukorbeteg, örökbefogadott, fogszabályozót hord… stb.
Ha az illető elfogadja a sémát, akkor folyamatosan a különbségeket keresi. Ezzel párhuzamosan, nem látja meg a hasonlóságokat más emberekben.
Aki elkerüli a sémát, az nem jár társaságba. Ettől függetlenül, lehet családja és mély barátságai… de nem megy el pl. az unokatestvére ballagását követő ünnepi vacsorára.
És aki túlkompenzál? Ő az, akik kényszeresen igyekszik beilleszkedni. Bárhová. Oda is, ahol valóban nem látják szívesen. (Pl. mert homoszexuális.)
Folyt. köv.