ÉRDEMES VÉGIGOLVASNI, HOGY BÁNIK A GYÁMÜGY EGY APÁVAL, AKI HARCOL AZÉRT, HOGY A GYEREKÉT TÖBBSZÖR LÁTHASSA.
„Már egy ideje külön élünk……
Már egy ideje külön élünk. Ő kezdeményezte, mert állítólag külső kapcsolatom volt. Én erről nem tudok. Kíváncsi voltam a valódi okra, de már nem.
Én vidéken, ő egy budapesti lakótelepen él a gyermekünkkel.
Két év alatt lezajlott a gyermek elhelyezési per, a bíróság döntött, e szerint élünk. Egyszer-egyszer önkényesen megváltoztatja a kapcsolattartás rendjét, pótlását megtagadja.
Nemrég megkeresett a Gyámhatóság, hogy az anyuka védelembe vételi eljárást indított az apai kapcsolattartások időtartamában a gyermeket veszélyeztető apai környezet kivizsgálására, miszerint:
– a gyermek egészséges testi-lelki fejlődésben az alvás feltételei biztosítottak-e?
– a felújítás milyen mértékben veszélyezteti a gyermek egészségét?
– a kiadott építési engedélynek megfelelően készült a ház és annak tovább folytatása milyen veszélyt jelent a gyermeke nézve?
– a belső helyiségek penészmentesítése megtörtént-e?
– a szobák és a fürdőszoba megfelelően fűtöttek-e?
A ház, amiben együtt laktunk 6 évig 2,5 félszobás komfortos, gázkonvektoros, fürdőszobában nyílt égésterű fali melegítővel, vízmelegítővel ellátott volt.
Bővítettem, felújítottam, a házat, már-már kész. Teljesen elkészült az új gyerekszoba, előtér, lépcsőház, közlekedő. A második fürdőszoba és a nagyszoba befejezés előtt. Korszerűsítettem az elektromos hálózatot, fűtésrendszert, leszerelésre került a nyílt égésterű fali fűtőkészülék, vízmelegítő, egy konvektor és helyette kondenzációs fűtőkészülék került beépítésre, padló-, fal-, és radiátoros fűtéssel.
A Gyámhivatal kérésére a helyi Családsegítő Szolgálat környezettanulmányt végzett és megállapította, hogy az apa háztartásában nem tapasztalt olyan körülményeket, amelyek a gyermeket az apai háztartásban tartózkodása ideje alatt veszélyeztetnék. A ház állapota rendezett, penészesedést nem tapasztalt. Tapasztalata szerint az apa erősen kötődik a gyermekhez, vele szeretetteljes kapcsolatban van. Az apa és anya értékrendje és nevelési elvei alapvető különbségeket mutatnak, ebből sok konfliktus adódik a szülők között. Mindkét szülő szakértői vizsgálatát javasolja.
A Gyámhivatal a Családsegítő Szolgálat véleménye alapján elrendelte mindkét szülő pszichológiai vizsgálatát és az alábbi kérdésekre várja a szakértő válaszát:
APA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az apát kiskorú gyermekéhez?
– A gyermek pszichés biztonsága biztosított-e az apával történő kapcsolattartás időszaka alatt?
– Fennállhat-e a kisgyermeknél érzelmi veszélyeztetés, nem az életkorának megfelelő tevékenységek végzéséből eredő elfojtott félelmek?
– Fellelhető-e az apa személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?
– Az apa impulzív személyiségéből indukálódó hirtelen dührohamok, agresszív megnyilvánulások okoznak-e a gyermekben félelmet, amennyiben igen annak mértéke elérheti-e az érzelmi veszélyeztetés szintjét?
– Apa a kapcsolattartások során beszél-e olyan személyes problémákról a szülők külön költözése vonatkozásában, amelyek a gyermekre fokozott pszichés terheket ró, esetleg a kislányt összezavarják?
– A kiskorú és az apa közötti – elvitelek jogának gyakorlatával működő – kapcsolattartás 2014. decemberétől van érvényben. A gyermek érdekében álló-e a kapcsolattartási gyakorlat?
– Megállapítható-e az apa részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?
ANYA
– Milyen érzelmi kapcsolat fűzi az anyát kiskorú gyermekéhez?
– Fellelhető-e az anya személyiségében, magatartásában olyan tényező, amely veszélyeztető lehet a kiskorú vonatkozásában?
– Megállapítható-e az anya részéről ellennevelés, negatív befolyásolás a másik szülővel kapcsolatban?
Megkérdeztem a Gyámhivatal ügyintézőjét, hogy mi alapján határozta meg a kérdéseket, mi alapján ítélte meg, hogy „impulzív személyiségemből indukálódó hirtelen dührohamaim” vannak, mert ezt én a családsegítő véleményében nem látom?
-Jaj, az benne maradt egy másik határozatból, amit egy másik eljáráshoz írt- volt a válasz.
A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98 § (2)-(5) bekezdési nem teszik lehetővé.
Hmm…”
Neki próbálok segíteni.