• Nagyon sok megromlott házasságra jellemző, hogy az anya gyermekei előtt, fülük hallatára, vagy éppen célzottan nekik panaszkodva szidja, kritizálja az apjukat. Ez az egyik legnagyobb hiba, amit egy nő elkövethet. Mégpedig pontosan azért, mert a fiúk akkor is azonosulnak az apjukkal, ha rossz véleményük van róla. És ilyen módon, ha nem is tudatosan, de a fiúgyermek magára veszi mindazt a rosszat, amit az apjáról hall, és ez belső programmá fejlődik benne. Ezek után nem kell csodálkozni, ha felnőttként ugyanazokat a hibákat fogja elkövetni, amiket a kritizált apa annak idején.
• Az anya a szidalmaival a kislányának is árt, hiszen negatív férfiképet alakít ki benne, ami szintén programmá válhat, és meghatározhatja lánya jövőbeli szerelmi életének, párkapcsolatainak alakulását. Nagyon fontos lenne, hogy amennyiben a szülőknek nézeteltéréseik, konfliktusaik vannak, azokat egymással rendezzék le, és ne avassák be ezekbe gyermekeiket.
• Az apák gyermeknevelésben betöltött meghatározó szerepe kétségbevonhatatlan. Csemetéje számára ő testesíti meg az erőt, a bátorságot, az ambíciót. Ideális esetben ő az, akitől megtanulható a jó értelemben vett önérvényesítés.