Kategória: Blog

Az érzelmi zsarolás, akárcsak a másik embernek az energetikai kiaknázása egyes esetekben tudatosan, míg mások esetében tudattalanul történik. Az elnyomott frusztrációk kiélése, a narcisztikus igények kielégítése, egy jobb erőviszony elérése, a felelősség elhárítása, mind olyan szempontok, amiért valaki az érzelmi zsarolás alantos módjára kényszerül. Akárcsak az energetikai vámpírok, az érzelmi zsarolók is bizonyos jellemvonásokat mutatnak, amelyek alapján a piszkos játszmájuk leleplezhető.

1. Úgy éreztetik, hogy te vagy a “bolond”
Az érzelmi zsarolók gyakran mondnak dolgokat, amelyeket nem tartanak be, illetve amelyek csak üres szavak. Amikor rákérdezel, vagy visszakérdezel, akkor tagadják, vagy számba sem vesznek, ezáltal azt az érzést keltve benned, hogy te emlékezel rosszul, vagy jogtalan a számonkérésed. Ha egy olyan baráti vagy párkapcsolatban vagy, ahol már nyilván kell tartsad a másik ember minden szavát, mert az bármikor visszaélhet vele, akkor jobb ha távol tartod magad egy ilyen kapcsolattól.
folyt. köv.

Párjának/társának/rokonának is segítséget jelent, ha ismeri az Ön szeretetnyelvét és olyan módon fejezi ki a szeretetét, amely az Ön számára a legjobban érthető.
Elismerő szavak
Aki az elismerő szavak szeretetnyelvét beszéli, annak szüksége van arra, hogy nap mint nap
megdicsérjék és megerősítsék. Egy-egy bizonytalan helyzetben sokat jelent számára néhány
jól megválasztott bátorító szó. A szelíd, kedves szavak, elismerő nyilatkozatok szárnyakat
adnak neki – akár szóban hangzanak el, akár írásban.
Minőségi idő
A minőségi idő lényege az, hogy amíg együtt vagyunk, teljesen a partnerünkre figyelünk. Egy
beszélgetés akkor válik minőségi időtöltéssé, ha érdeklődéssel és a megértés szándékával
hallgatjuk a másikat, miközben az érzéseiről, vágyairól beszél. Akinek a minőségi idő a
szeretetnyelve, nem csupán meghallgatásra vágyik, hanem arra is, hogy a társa is ossza meg
vele a gondolatait. Persze nemcsak a beszélgetés lehet minőségi idő, hanem bármilyen közös
tevékenység is (közös séta, kerékpározás, főzés stb.), amely örömöt szerez neki.
Ajándékok
Az ajándék kézzelfogható jele annak, hogy a társunk gondolt ránk. Akinek ez a szeretet-
nyelve, nagyra értékeli a kisebb-nagyobb figyelmességeket és maga is szívesen meglepi
szeretteit. Nem csupán a pénzben mérhető ajándékoknak tud örülni: önmagunk, azaz a
jelenlétünk odaajándékozása ugyanolyan értékes lehet számára. Jólesik neki, ha mellette
vagyunk örömteli vagy épp nehéz pillanataiban.
Szívességek
Van, akinek azzal lehet a legnagyobb örömöt szerezni, ha apró szívességekkel lepjük meg, ha
teljesítjük kimondott vagy kimondatlan kívánságait. Aki a szívességek szeretetnyelvét beszéli,
nagyra értékeli a szolgálatkészséget. Örül, ha besegítenek neki a házimunkába vagy egyéb
teendőibe, ha a keze alá dolgoznak és időnként kiveszik a kezéből a munkát.
Testi érintés
Akinek a testi érintés a szeretetnyelve, annak szüksége van arra, hogy elegendő mennyiségű
ölelést, simogatást, gyengéd érintést kapjon a társától, különben egyszerűen nem érzi a
szeretetét és teljesen elbizonytalanodik. Jólesik neki, ha a párja megfogja a kezét az utcán, ha
megöleli, amikor hazaérkezik vagy megsimítja a kezét, vállát, amikor elhalad mellette. Nem
minden érintés hat rá ugyanolyan kellemesen, így jó, ha segít a társának abban, hogy pontosan mivel is lehet örömöt szerezni neki.

Bármilyen furának tűnik így elsőre, az agykutatásokból kiderült, hogy a büszkeség, a szégyen és a bűntudat azonos idegpályákat aktivál az agyban, ami magyarázza, miért is olyan nehéz lejönni az önbüntetésről, a szégyenen és a bűntudaton való pörgésről: bármilyen pocsék érzések is ezek, az agyi jutalmazórendszerünk beindul tőlük.
Oké, most már nyilván nemcsak fura ez az egész, de ellentmondásos is, hiszen hogyan lehetne a szenvedés jutalom? Úgy, hogy szenvedni még mindig jobb, mint teljesen passzívan és tehetetlenül gubbasztani a problémánkkal szemben. Amikor ugyanis rágódunk, aggódunk legalább kezdünk valamit a helyzetünkkel. Nyilván béna dolog ezekre fecsérelni az energiáinkat, megoldással pedig semmiképpen nem szolgálnak, így ha nem bénítanak le teljesen a negatív érzelmek, akkor érdemesebb nekilátni az agyunk újrahuzalozásának, és feltenni A kérdést: Miért vagyok hálás az életben?

Asszertív jogaim
Jogom van ahhoz, hogy ……..
1. tisztelettel bánjanak velem, meghallgassanak és komolyan vegyenek.
2. kifejezzem saját érzéseimet és véleményemet.
3. megállapítsam, mi fontos nekem és mi nem, és kérjem, amit szeretnék.
4. nemet mondjak anélkül, hogy bűntudatot éreznék.
5. igent mondjak anélkül, hogy önzőnek érezném magamat.
6. hogy sikeres legyek.
7. hogy magánéletem legyen.
8. hogy időm legyen a döntéshozatalra.
9. változzak és fejlődjek, hogy ne ragaszkodjak egy régi rossz döntéshez.
10. időm és terem legyen az egyedülléthez.
11. ne függjek mások elismerésétől.
12. az legyek, aki szeretnék, nem pedig az a személy, akit mások akarnak látni bennem.
13. ne indokoljam meg a cselekedeteimet és adott esetben ne képviseljem az érdekeimet (pl. a másik javára, mert úgy döntök, hogy most nem én vagyok fontos)
14. hibát kövessek el – és vállaljam a következményeket.
15. megbetegedjek.
16. azt mondjam, nem tudom.

Segíthetek?

Verbális erőszak
„Fogd már be a szád!” „Te nem vagy normális!” „Túl érzékeny vagy! Mindent felfújsz!” „Csak akkor vagy boldog, ha nyavalyoghatsz!” „Túl sok időd van problémákat gyártani!” „Komolyan ezt akarod felvenni?! Jó ég, hogy nézel ki?” „Kezdesz anyádra hasonlítani!”

Kapott már hasonló megjegyzést, hangos szót?
A szóbeli bántalmazó kapcsolatokban az elnyomó hatalmi játszmák uralkodnak, a megértés hiányzik. Az áldozat értelmezhetetlen világban él, ahol olyan lelki pofonokat kap, melyekért őt okolják. Fokozatosan, észrevétlenül elveszti önbizalmát és önértékelését.

MEGFELELNI AKARÁS 2.
De mi van e mögött? Hogyan lehet teljesíteni ezeket az elvárásokat? A feladat nem lehetetlen, viszont fel kell mérnünk, hogy megéri-e. Megéri-e a nap 24 órájából 8-nál többet munkával tölteni? Mi az, amire ezáltal kevesebb idő jut? Mi szorul ezáltal háttérbe? Akarjuk-e, hogy ez megtörténjen? Az egyensúlyt nagyon nehéz megtalálni, még nehezebb megtartani a munka és a magánélet között, viszont néha érdemes megállni, és elgondolkozni azon, hogy ha ezen az úton megyünk tovább, hova juthatunk. Mit nyerhetünk, mit veszíthetünk?
Előfordulhat az egészségi állapotunkat is veszélyeztethetjük. Megtörténhet, hogy nem jut már annyi időnk a sportra, mint korábban, kevésbé étkezünk rendszeresen, egészségesen, vagy szélsőséges esetben szorongásos tünetek is jelentkezhetnek. Ilyen lehet például az álmatlanság, az emésztési problémák, a mellkasi nyomás, vagy a fejfájás. Ezek már erős üzenetek a testünk részéről, hogy változtatnunk kell.
A teljesíteni vágyás mögött sok-sok tényező állhat a háttérben. Ha ezekre rájövünk, könnyebb lehet a probléma megoldása is. Érdemes ilyenkor ránézni a családi kapcsolatainkra, neveltetésünkre, korai teljesítménnyel kapcsolatos élményeinkre, iskolai helyzetekre. Nagyon fontos dolog, hogy ha úgy érezzük, hogy egyedül erre nem vagyunk képesek, ne féljünk segítséget kérni, akár a környezetünktől, akár egy szakembertől.

A teljesíteni vágyás mögött sok-sok tényező állhat a háttérben. Ha ezekre rájövünk, könnyebb lehet a probléma megoldása is. Érdemes ilyenkor ránézni a családi kapcsolatainkra, neveltetésünkre, korai teljesítménnyel kapcsolatos élményeinkre, iskolai helyzetekre.
Legtöbbször fiatal nők keresnek meg azzal a problémával, hogy túlhajszoltnak, kimerültnek érzik magukat. Túl sok feladatot vállalnak a munkahelyükön, nem tudnak nemet mondani az új megkeresésekre, melyek jó lehetőségeknek, kihívásnak tűnnek. Előfordul, hogy önmaguk „túlvállalása” testi tüneteket is eredményez. Ilyenkor – jó esetben – rájönnek, hogy ez nem mehet így tovább, és segítséget kérnek.
Nézzünk egy kicsit a fenti folyamat mögé, mely nyilván nem csak fiatal nőkkel fordulhat elő. A mai felgyorsult világban az önmegvalósítás, a karrierépítés már nem ismeretlen fogalmak senki számára. Ma már könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor azért, hogy megtartsuk vagy megszerezzük jónak vélt állásunkat, gyakran vállalunk plusz feladatokat, túlórázunk, veszünk magunkra olyan felelősséget, ami a szaktudásunkkal, tapasztalatunkkal nem lenne elvárható. A munkáltató nagyon kedveli, és szívesen alkalmazza ezeket az embereket, mivel motiváltnak, felelősségteljesnek, terhelhetőnek, céltudatosnak látja őket. Ezek a fogalmak nem véletlenül gyakori szereplői egy ígéretesnek tűnő önéletrajznak.